A pálinkafőző, már megtelt a cefrénkkel. Már párolog, le kéne hűteni, hogy iható legyen...
Sok féle hűtő megfelehet az alkohol páránk hűtésére. A spirálok készülhetnek üveg, réz, vagy saválló anyagból.
Nem is bonyolódnék bele, hogy hány fajta hűtő van, mert ennek az oldalnak nem ez a célja. Milyet tudunk mi magunk elkészíteni? Ami a célnak megfelel, és még nézzen is ki valahogy. Először is írnék néhány gondolatot a tapasztalataimról. 1L cefre lehútéséhez, kb 2-2,5 L hideg vízre van szükség. Ehhez vegyünk alapul, egy 50L-es pálinkafőzőt, amiben van kb 40L cefre, ehhez cca 80-100L-es hűtőre lesz szükség,(egy főzésnél) hogy ne kelljen vizet cserélni a pálinka főzés alatt. Finomításkor pesze többre lesz szükség.
Aki nem akar átfolyós hűtőt, az így számoljon. Persze vannak egészen kicsi, de jó hatásfokkal működő, un Liebig hűtők. Panelban nagy kincs! :)
Rém egyszerű szerkezet. A lényegét tekintve, két egymásban futó vörösréz cső, melyenél a két cső közt, hidegvíz folyik át. A jobb oldali (föld felé néző) csatlakozóra csatlakozik a páracső. A "távolira" a hideg víz bevezetés, a másikon pedig elfolyik a felmelegedett hűtővíz. Mindössze egy méter hosszú, így kis helyen is elfér. Kis üstök (10-30L) ideális hűtője lehet.
A következő egy átlagosnak mondható, közepes nagyságú átfolyós hűtő.
Na Ő már egy kicsit bonyolultabb. Itt már az edényt is át kell alakítanunk a spirál befogadásához, a vizcserélő csonkok beszereléséhez.
50-100L-es pálinkafőzőhöz, elég egy 20L-es saválló hűtő edény. Mivel átfolyós a renszer, a folyamatos (hatékony) hűtés garantált!
Azt gondolom, nincs már szükség nagyapáink 200L-es hordó méretű hűtőire! Régi tapasztalat, hogy egy liter cefre lepárlásához, 2-2,5 liter hideg vízre lesz szükségünk. Ha 100 literes a hűtőnk, egy 50 literes pálinkafőzőt számolva ez egy főzés lehűtéséhez lesz elegendő. Utána vizet kell cserélni a hordóban. Az átfolyós hűtőnél a vízcsere folyamatos, de ugyanennyi vizet fogunk elhasználni. Tehát, a vizfogyasztás ugyan az! A fizika pedig örök!
Az átfolyós hűtőből távozó meleg vizet, el lehet vezetni egy lefolyóba, össze lehet gyűjteni, és másnap akár újrafelhasználni,(puffertartály), vagy egyszerűen paradicsomot öntözni vele.
Talán kezdjük az edény kialakításával, lyukasztásával. Előre kimért 3 furatra lesz szükségünk. Egy a spirál kivezetéséhez, és kettő a vízcseréhez. Ezeket könnyen kifúrhatjuk a kereskedelemben kapható "kúpos fúróval" a kívánt méretre. A két egymás fölöttibe kerülnek a vízcsatlakozók. Velük szembe pedig a spirál kivezetésére szolgáló furat. Persze ez mindenkinél más lesz. Amilyet gondol. A lényeg. A beszerelt csatlakozókat nagy odafigyeléssel tömítsük, hogy nehogy utána szivárogjon, a hűtőviz.
Ha ezzel megvagyunk, jöhet a spirál hajlítás. Mindenképp LÁGY vörösréz csövet vásároljunk, különben meggyűlhet a bajunk a hajlítással.
Mennyi csövet vegyünk? Jó kérdés. Nem tudom :)
Én egy 50L-es üsthöz, 2,5-3m javaslok betekerni. A cső átmérője pedig 15-18mm legyen. Aztán keressünk egy átmérőben megfelelő alkalmatosságot, amire rátekerjük a spirálunkat.
Valahogy így kéne, hogy kinézzen a hajlítás után.
Ezután, már csak szét kell húznunk a meneteket.......
és felforrasztani a csatlakozót.
A hajlitást, ügyesen, odafigyelve végezzük, hogy meg ne törjön a cső. A cső függőleges végére egy kúpos hollandi kerül, amihez majd a pálinkafőző páracsöve csatlakozik.
Miután felforrasztottuk, berögzíthetjük a spirált a helyére. (végre:))
Ha ez jól sikerül, lesz egy nem átfolyós, (de nem folyós:) hatékony hőelvonású hűtőnk, amely már képes csatlakozni a páracsőhöz.
Hogy mekkora legyen a hűtő?
Tessék választani :)
Jó barkácsolást kívánok!
